Kisebbségi összetartás

Magyar népzenészek vagyunk, alapvetően magyar népzenét játszunk, de más zenei műfajokban is van némi jártasságunk, amik a magyar népi vonószenével kapcsolatosak, rokonságot ápolnak, vagy abból származnak és az emberek szórakoztatását szolgálják, kiszolgálva az ő zenei világukból fakadó igényeiket. Ilyen a cigányzene is, a magyarnóták világa, mely a magyar népi vonószenéből kialakult külön műfaj és tkp. a cigánymuzsikusok által játszott városi zene. Amit mi játszunk, a magyar népi vonószenét a Kárpát-medencében alapvetően a falusi cigánymuzsikusok örökítették át, így az éppen annyira cigány, mint magyar kulturális örökség. Később aztán oda-vissza alapon a külön műfaji utakon járó városi vonós („éttermi”, „kávéházi”) cigányzenének is megmutatkozott a hatása a falusi népi vonószenében és mivel a népi vonós parasztzenét is főként cigányzenészek művelték, természetes, hogy a cigányok eredeti folklórjának, előadásmódjának, ízlésvilágának a hatásai is megmutatkoznak a magyar népi vonószenében.

Mindezeket összevetve egy roma (beás, cigány) kisebbségi rendezvényen is létjogosultsága van a magyar népi vonószenét játszó együtteseknek, ahogy az 2019. december 7-én történt a Harangláb együttessel Söjtörön, a II. Söjtöri Roma Napon, ahol a helyi cigányság és a máshonnan érkező meghívottak szép számban képviseltették magukat.

Délutáni érkezésünkkor már javában folytak a programok, hátrányos helyzetű gyerekeknek adott mikulásműsorral, más előadók zenéivel, melyről részletesen itt olvashatnak: II. Söjtöri Roma Nap

A mi műsorrészünkhöz Albert Elemér roma cimbalmos barátunk segítségét kértük, így a söjtöri és környékbeli beáscigány (hagyományosan teknővájó eredetű) emberek, családok mellett ő képviselte a cigányságnak egy másik ágát: a muzsikus cigányságot, akiket romungróknak, vagyis magyar cigányoknak is mondanak. Schreiner Jenő vezetőnk, prímásunk a rendezvény jellegének megfelelően igyekezett olyan dallamokat kiválasztani és olyan meneteket játszani, amik kapcsolódnak a cigánysághoz akár a folklór, akár az éttermi cigányzene műfajából, de eredeti profilunknak megfelelően magyar csárdásdallam is elhangzott. Kovács Péter pedig tudván, hogy a faluban és a környéken beáscigányok laknak, kifejezetten az ő dallamaikat válogatta összeállításába nem csak Zala megyéből, de a Dunántúlról máshonnan is. Ebben a részben Péter prímtamburázott Elemér gitárkíséretével és Zoltán bőgőzése mellett.

Az együttes zenélése után a vacsorában is részesült, mely után újabb előadók következtek. A résztvevők nagy száma és a jó hangulat arról győzött meg bennünket, hogy ez a rendezvény hozzájárult a helyi cigányság összetartozásának az erősítéséhez, amit mi is fontosnak tartunk, hogy ebben az egységesülő, globalizált világban mindenki igyekezzen a származásának megfelelő hagyományait ha kell, egyáltalán először is megismerni, majd továbbéltetni. A mi célkitűzésünk is ez a népzenével és a szintén eltűnéssel fenyegetett magyarnótákkal, hiszen kell a sokszínűség.